Szigligeti Ede

Szigligeti Ede

Szigligeti Ede (Nagyvárad, 1814. március 8. – Budapest, 1878. január 19.) magyar színműíró.

Eredeti neve Szathmáry József volt, melyet 1834-ben változtatott meg, amikor tagja lett a budai színháznak. Családi neve, melyet 20 éves koráig viselt, Szathmáry József volt. A gimnázium három alsó osztályát szülőhelyén végezte, a többi osztályt, valamint az akadémiai tanfolyamot Temesvárott. Szülei Papnak szánták, maga orvos akart lenni, végül mérnökségben állapodtak meg s már dolgozott is két évig egy mérnök mellett, midőn 1834.
Pestre jött, hogy elméleti tanfolyamot hallgasson. Titokban már rég a színészetről ábrándozott, verselgetett is és színdarabokkal kísérletezett. Szigorú apja ellenére 1834. augusztus 15-én színésznek csapott fel. Apja erre megtiltotta, hogy az ő nevét viselje s ő ekkor választotta Döbrentei ötletéből, Kisfaludy Sándor egyik regéje után a Szigligeti nevet.
Alsóbb rendű szerepeket kapott, táncos, kardalos és ügyelő volt 12 forint havi fizetéssel, de tanulmányozta Goethét és Schillert és csakhamar egy tragédiát írt, mely Megjátszott cselek címen színre is került. Ezt a következő évek alatt több komoly dráma követte, melyek színpadi routinejukkal előnyösen különböztek az akkori eredeti darabok áradozásától s többé-kevésbé tetszettek is; Vörösmarty, Bajza, Fáy is buzdította a fiatal költőt.
Az 1837-ben megnyílt nemzeti színház falai között bontakozott ki egész tehetsége, nem mint színésznek, hanem mint drámaköltőnek, s ettől fogva életét valóban a magyar színügynek és első műintézetünknek szentelte. 1840-ben az akadémia pályázatán Rózsa című vígjátékával elnyerte a díjat; e műve a színpadon is sikert aratott és Laborfalvy Rózával sokáig répertoire-darab volt. Már ekkor a Sz. név országos hírre emelkedett és többfelé ünnepelték.
Az akadémia 1840-ben, a Kisfaludy-társaság 1845-ben tagjává választotta. Már a 40-es évek elejétől uralkodott a színpadon, s évtizedeken át, egész haláláig ő maradt első színköltőnk; az akadémia drámai jutalmait 16-szor, a nemzeti színházét 3-szor elnyerte. E sikerein kívül élte nevezetesebb eseményei még, hogy a nemzeti színháznak előbb rendezője, utóbb titkára, majd dramaturgja, végül pedig drámai igazgatója lett; amellett tanára volt a színiiskolának. Élete végén keserítették a sajtóban felhangzó támadások.

Szívbajban hunyt el. Szász Károly költeménnyel és életrajzzal, Gyulai Pál emlékbeszéddel tisztelte meg emlékét. Majdnem félszázadig tartó drámaírói pályáján több mint 100 eredeti darabot irt, melyekben a meseszövés rendkívül változatos leleményű, a technika egészen modern volt s mindig hatásos; a jellemrajzban és előadásban gyöngébb volt mint a cselekmény fölépítésében és jelenetezésében, a költői ihletet gyakran a technikai ügyesség és a hatás eszközeivel való számító bánás pótolja. Remekeket alig alkotott, de mint a színpad költője Kisfaludy Károlytól Csiky Gergelyig ő elégítette ki kora közönségének szükségleteit.


Művei


Történelmi drámák:
Frangepán Erzsébet – 1835.
Dienes – 1836.
Vazul – 1838.
Gyászvitézek – 1838.
Pókaiak – 1838.
Aba – 1838.
Romilda – 1839.
Cillei Fridrik (Frangepán Erzsébet átdolgozozása) – 1840.
Micibán családja – 1840.
Ál Endre – 1841.
Korona és kard – 1841.
Dávis – 1841.
Troubadur – 1841.
Gerő – 1844.
Gritti – 1845.
Zách unokái – 1846.
Mátyás fia – 1847.
Renegát – 1848.
II. Rákóczy Ferenc fogsága – 1848.
Vid – 1850.
Egri nők – 1851.
Andronik – 1851.
IV. István – 1852.
IV. Béla – 1852.
Diocletian – 1855.
Világ ura – 1856.
Béldi Pál – 1857.
Mátyás Király lesz – 1858.
Zsigmond fogsága – 1859.
Tinódi – 1861.
Trónvesztett – 1861.
Laczkfi Imre – 1862.
Bujdosó kurucz – 1863.
Nadányi (Laczkfi Imre átdolgozása) – 1864.
Szerencsés Imre – 1867.
Üldözött honvéd – 1867.
Kemény Simon (Kisfaludy Károly nyomán) – 1867.
Trónkereső – 1867.
IV. Béla (átdolgozása a korábbinak) – 1870.
Török János – 1870.
Struensee – 1871.
Valéria – 1873.
Perényiné – 1876.


Társadalmi drámák:
-Megjátszott cselek – 1835.
-Egy színésznő – 1847.
-Arczkép – 1852.
-Titkos Iratok – 1860.
-Adósok börtöne – 1860.
-A szerencse kereke – 1864.
-A fény árnyai – 1865.
-Halottak emléke – 1867.


Történelmi vígjátékok:
-Rózsa – 1840.
-Kinizsi – 1841.
-Udvari bolond – 1871.


Társadalmi vígjátékok:
Lidérczek – 1834.
Április bolondja – 1836.
Vándor színészek – 1845.
Pasquill – 1846.
Liliomfi – 1849.
Házassági három parancs – 1850.
Lári-fári – 1853
Castor és Pollux – 1854.
Dalos Pista – 1856.
Veszedelmes jó barát – 1856.
Nevelő kerestetik – 1856.
A mama – 1857.
Petronella – 1857.
Fenn az ernyő nincsen kas – 1858.
Műszeretők – 1859.
Nőuralom – 1862.
Eladó leányok – 1863.
Egy nagyra termett férj – 1864.
Próbakő – 1866.
Kedv és hivatás – 1867.
A bajusz – 1868
Ne fújd, mi nem éget – 1870.
Új világ – 1872.


Népszínművek:
Szökött katona – 1843.
Két pisztoly – 1844.
Zsidó – 1844.
Debreczeni rüpők – 1845.
A rab – 1845.
Egy szekrény rejtelme – 1846.
Csikós – 1847.
Párbaj, mint Istenítélet – 1848.
Fidibusz – 1850.
Aggteleki barlang – 1851.
Nagyapó – 1851.
Czigány – 1853.
Pünkösdi királyné – 1855.
Csokonay szerelme – 1855.
Pál fordulása – 1856.
Tízezer forint – 1856.
Obsitos huszár – 1857.
Álmos – 1859.
Molnár leánya (báró Ötvös József novellája alapján) – 1861.
Istenhegyi székely leány – 1862..
A lelencz – 1863
A strike (Balázs Sándorral) – 1871.
Az amerikai – 1871.
A háromszéki leányok (Jókai Mór után) – 1875. Népregék:
Nagyidai czigányok – 1842.
Argyl és Tündér Ilona – 1853.

Operaszövegek:
-Fogadott leány – 1862.
-Debreczeni bíró – 1863.
-Dózsa György – 1867.


Előjátékok:
-Láng A. jubileumára – 1842.
-A szent korona – 1867.


Fordítások:
-Dumas-Schmidt: Szaraczén – Buda, 1836. július 2.
-O'Keefe-Kettel: Richárd király vándorélete – 1836.
-Dumas-Schiff: III. Henrik és udvara – 1836.
-Walter Scott – Lembert: Richárd király a szent földön – 1838.
-Albini: Veszedelmes nagynéne – 1838.
-Holtey: Babérfa és koldusbot – 1839.
-Lockroy-Anicet: Miért? – 1841.
-Raupach: Lovagszó – 1843.
-Shakespeare: Tévedések vígjátéka – 1853 – Egressy Gáborral
-Birch-Pfeiffer: Lowoodi árva – 1854.
-Feuillet: Öregségre – 1854.
-Elmenreich Fr.: Elveszem a nőmet – 1855.
-Laube: Essex gróf – 1856.
-Halm: Ravennai viador – 1858.
-Shakespeare: III. Richard király – 1867.
-Goethe: Egmont – 1871.
-Gottschall R.: Howard Katalin – 1871.

évszám nélkül:
-Mellesville: A bujdosó kocsija
-Victor Hugo: Didier
-Kenney-Schneider: Házasult és eltemettetett.


http://relisisi.blogspot.com
http://relisisi.blog.xfree.hu